Most akkor férfi lettem?

by Mixtreme – vendégposzt

10849018_10153281326489655_2780536559574033678_oAz egyensúly fontos. A nemek között is. Női gondolatok mellé kell a férfi vélemény is, nem igaz? Hát tessék, itt van. Ő a mi férfink, aki időről időre elmeséli nektek a gondolatait.  Amikor éppen nem nálunk vendégeskedik, itt megtalálod: A SAJÁT BLOGJÁN  és a YOUTUBE-on.

Fiú vagyok-e, vagy férfi? Nem gondolkoztam még sosem ezen, viszont olvasgatva mstandmsg blogját, felvetődött bennem a kérdés. Nagyjából kettő esztendeje jelentősen megváltoztattam az életemet, talán mondhatom, kezembe vettem a sorsom, s ez az, ami alapján úgy gondolom megjelentek rajtam férfi vonások. Kicsit megkésve ugyan, hisz 30 múltam, engem is egyedülálló anya nevelt fel, nem volt előttem igazán férfi minta, ráadásul, felfedező karakter vagyok, hiába mondja bárki, ne menj fejjel a falnak, neki megyek úgyis. Nem tudom hogy alakult volna, ha kerek családban növök fel, én őszintén szólva nem bánom, hogy így alakult, szép lassan megtanultam ami az életemhez kell, s nem “lemásoltam”. Manapság, ha valamit a fejembe veszek azt meg is valósítom, határozott lettem, céltudatos, és bár még most is fejjel megyek a falnak, el nem menekülök, sem kihívás, sem felelősség elől. Az életem egy nagy kaland. Időbe telt, mire felfogtam, és nem is arra gondolok, hogy valaki reggel elmegy dolgozni, este pedig a tv-ben nézi színészek, sportolók kalandjait. Kellenek álmok, célok, és még jobban kell, hogy megtanuljunk tenni ezekért.

12059835_10207536281065808_133864370_o

Repülőgéppel szállni is csodálatos, de úgy mint a madarak, leírhatatlan…

ÁLMOK

Vannak szép számmal, s ezek is abba a témakörbe tartoznak, amiért nem bánom, hogy nem egy minta alapján alakultam ÉNné. Apámat kishitű embernek tartom. Mindig azzal traktált, csak kis célokat tűzzek ki magam elé, mert azokat könnyű elérni és sikerélményeim lesznek. Ha ezt a mintát követtem volna (márpedig, ha ő (is) nevel fel, valószínűleg önkéntelenül a mintájára alakultam volna), szerintem nem ott tartanék, ahol… Nekem ugyanis mindig az volt a filozófiám, igenis nagy célt, célokat kell kitűzni, hisz ha annak csak a felét elérem, az már több, mint a kis cél. Idővel aztán ez csiszolódott bennem, talán mondhatom fejlődtem, manapság már úgy vélem, kettőnk közt van az igazság. Ki kell tűzni olyan célokat, melyekről magunk se gondolnánk, hogy elérhető. Ezeket aztán fel kell darabolni kis részcélokra, melyek már megvalósíthatóak. A nagy cél megszabja az irányt, a kis célok pedig elvezetnek odáig, manapság ezt már ennyire egyszerűnek érzem. Ha mindent megteszünk “szent ügyünk” érdekében, egyetlen változó marad a képletben, az idő, költőibben UTUNK hossza.

12047458_10207536285425917_348621706_n

Az első reklámfilm készítése közben. Saját tervezés, rendezés és utómunka.

AZ ÚT

Sokszor hallottam a mondást, nem a cél a fontos, az út! Ezt is megértettem szép lassan, régen mindig csak ott akartam lenni, most már imádok utazni. Szó szerint és átvitt értelemben is. Elképesztő módon kalandvágyó ember vagyok, ezen oldalam sosem fog felnőni, minden vágyam, hogy beutazzam a világot (be is fogom!). Kitaláltam magamnak, hogy filmezni fogok, tanulok, dolgozok, próbálkozom mindennel, míg meg nem valósul az álmom és szabadúszó, utazó filmes leszek. Azóta minden rezdülésem, minden gondolatom ekörül forog, az életem az új szerelemprojektem, rettentő jó érzés minden mozzanat amit ezért teszek. Minden forgatás, minden vágási folyamat, zenekeresés, storyboard rajzolás, minden szervezkedés, a tanulás, örömmel tölt el. Élvezem ezt az utat! Ez a szerelem pedig egyértelműen kifizetődik, fél év sem kellett hozzá, máris egy outdoor utazási iroda filmesének mondhattam magam. Azóta rengeteget utaztam, túráztam, bringáztam, eveztem, via ferrataztam, kalandoztam európa számos országában, kb. 12 utam volt 2 év alatt, és még néhány privát kiruccanásom. Ezeket az utakat is nagyon élveztem! 🙂

12032507_10207536288746000_1095275005_n

Új barátokat szereztem a Turmstein sziklatornyán

HATÁRON TÚL

Ez igazán érdekes. Bizonyára sokan vannak, akik kizárólag az anyagiak miatt teszik külföldre a székhelyüket, én másképp állok ehhez a kérdéshez. Lehet, hogy ez csak egyfajta kapocs a boldog gyerekkoromhoz, azokhoz az időkhöz, mikor karácsony előtt mindig kiutaztunk Ausztriába és én olyan dolgokat láthattam, esetenként meg is kaptam, amik itthon még nem voltak kaphatók, s igazi egzotikumnak számítottak. Ahogy korábban említettem, szenvedélyes utazó vagyok, óriási hatással van rám minden út. Ha átlépem az országhatárt, mintha kilépnék egy mágikus erőtérből, azonnal átváltozom. Átváltozom azzá, aki valójában lenni szeretnék, akinek nem kell a saját maga által megformált szerepet játszania, nem kell elvárásoknak megfelelnie. Ebben a tekintetben azt hiszem nincs különbség utazás, vagy külföldön élés között. Ha kint élnék, nyilván szembesülnék egy rakás gyakorlati nehézséggel, de azok vannak itthon is, csak másfélék. Sehol sincs kolbászból a kerítés, mindenhol dolgozni kell, ügyeket intézni, számlákat fizetni, egyszóval helytállni. Ez lehet küzdelem, vagy lehet kaland is, ez az igazán fontos. Ha vannak álmaink, kitűzünk célokat, és ha harcolunk értük mindenáron, az a legnagyobb kaland, s végül el is érjük őket, akár itthon, akár külföldön! Most akkor férfi lettem?

– A fotók a szerző saját tulajdonát képezik – 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s