Valóra vált álom

Álmok Ney York

by MsG

“Az álmodozás nem egyéb, mint menekülés, a hétköznapi élet szürke realitásából.”

Az élet néha furcsa tréfákat űz velünk. Turistaként kevés országra mondanék nemet, így voltam Dubai-al is. Turistaként – OK, de itt élni … sose gondoltam rá. És így vagyok Amerikával is. Úgy 2 – 3 hónapra elmennék szétnézni. Északról – Délre, Keletről – Nyugatra. Tudja ezt a férjem is. Ezzel szokott bíztatni, ha szóba kerül, hogy “menni Amerika”. 

Amerika túl nagy falat. Amerikáról nem a “vidéki kislány a nagyvárosban” esete jelenik meg előttem, hanem a “lost in space”. Nem szeretem. Nem szeretem, hogy úgy gondolják ők a világ békebíró, és ezért mindig találnak indokot egy kis háborúsdihoz. Nem szeretem, hogy olyan nagy, nem olyan kis “cozy”. Nem szeretem, hogy még csak nem is angolul beszélnek. Király Viktor után szabadon – amerikaiul beszélnek, amit én még csak nem is értek. Nem szeretem azt a fene nagy magabiztosságukat, mert én nem vagyok olyan. Engem ott megennének reggelire. 🙂 Amerika kiesik a komforzónámból, amiről azt mondják, hogy a jó dolgok mind ott történnek. Mármint a komforzónán kívül. Ezek után gondolhatjátok mennyire újongok azon, hogy Amerikába költözzünk … mert a férj meg szereti. Egy kicsit, csak pár évre. És ezért tesz is. Pl. pályázgat+jó kapcsolatot ápol John McClane-el, aki készségesen felajánlotta, hogy segít bekerülni. Így esett, hogy jött egy hívás a nagy vizen túlról, hogy lenne egy munka. Szuper!? Mondták fizetik a repülőjegyet a személyes interjúhoz. Szuper! Csapjanak még hozzá 2-öt és akkor megy az egész család, mert ugye a) ki tudja mi lesz és eljutunk e egyébként Ámérikába, b) mi is láthassuk, hogy hova megyünk. … mert, ugye 2x ugyanabba a folyóba nem léphetünk.

Bepakoltuk a bőröndőket, felvérteztük magunkat és elindultunk. Egy hétig távol Dubai-tól. TÉLEN! Talán, hó is lesz!?

A hosszú repülés után fáradtan, de izgatottan érkeztünk meg. A JFK forgataga magával ragadott mindannyiunkat. Kiléptünk a terminálból … és hullott a hó. Nagy pelyhekben. Boldogok voltunk. A szállodából egyenesen a Central Park-ba mentünk, ahol már mindent hó borított és kigyúltak az esti fények is. Amerika szeret engem! Lehet még én is megszeretem, ha egyszer ennyire kedvesen fogad! 😉

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s