Hullámszörny

c26115bf1df170db4c8e6d0698bc096e

by MsT

“Kirángassalak, vagy békén hagyjalak?” – így szólt a rádöbbentő mondat, amit reggel MsGtől kaptam. “Ááááá, tényleg és basszus megint…” – esett le a tantusz nekem, drága barátnőm ott a világ másik végén előbb észlelte, mint én, hogy éppen és megint a hullámom alján csücsülök.

Azt a nucleus suprachiasmaticusát, nesze neked te harmadik szem, hát valóban össze vagyok láncolva a Holddal, ezzel az egész kozmikus ritmussal, hullámzom, lüktetek vele együtt.

10481417_10153769561717702_4099209228528233556_nNem káromkodtam: a Nucleus suprachiasmaticus a ritmuskutatás felfedezettje, egy magvacska a látóidegpálya kereszteződése fölött, a kozmikus ritmust kapcsolja át a testbe. Juhhu, tehát van tudományos magyarázat is pasi olvasóink nagy örömére, további kérdéseket a lap alján kéretik feltenni…:-)

” A nő olyan, mint a hullám…”

Írja John Gray PhD a könyvében és rendkívül hálás vagyok neki, hogy megértette velem a “működésemet”. Nélküle a mai napig lelkiismeret furdalásom lenne azért, hogy néha minden különösebb indok nélkül képes vagyok elképesztő hangulatváltozásokra. Már sokszor meséltem arról, hogy piszkosul nem tanultam “nőül”, tehát kénytelen vagyok a saját tapasztalataimra hagyatkozni a témában. Ez néha úgy néz ki, hogy érkezik egy élmény, egy tapasztalat, én pedig első körben rögtön azt gondolom, hogy valami baj van velem. Így volt ez korábban ezekkel a hullámzásokkal is, ráadásul nem láttam mintát, nem tudtam, hogy ezt hogyan kellene átvészelni. Sőt azt is gondoltam, hogy ezt nem szabad komolyan venni. El sem hiszitek, mennyi félreértés forrása ez egy párkapcsolatban!

Mindennek van ritmusa. Nappalok és éjszakák, nyár és tél, derű és ború váltogatják egymást. A buliból mi emberek sem maradhatunk ki, igen, kapcsolatainkban a férfiaknak és a nőknek is van saját ritmusa és ciklusa.

A férfiak eltávolodnak, majd visszatérnek, míg a nők elfogadási készsége saját maguk és mások iránt hol erősödik, hol gyengül.

És ezt nem lehet szabályozni. El kell fogadni, hogy így van és kész. Így működünk. Én, a nő hullámzom: amikor nagyon jól érzem magam, önbecsülésem a csúcson, ahogy Novodomszky Éva mondta: még a tavirózsa leveleit is alábetonozom, aztán ez a hangulat megváltozik, az ív elindul lefelé. De ez is csak átmenet, mert a legmélyebb pont után újabb fordulat jön, s ismét elégedett leszek magammal.

Felfelé és a csúcson adom, osztom,nyomom a szeretetet, lefelé haladva viszont olyan vagyok, mint egy üres akkumulátor: csak arra vágyom, hogy feltöltsenek szeretettel.

A férfiak imádnak minket a felfelé úton és kétségbe képesek esni, hogy valamit elszúrtak, amikor éppen lefelé tartunk.  Amikor pedig éppen a gödör mélyén vagyunk, már annyira magukat okozzák a helyzetért, hogy megpróbálják elmagyarázni, hogy miért nem szabadna ilyen zaklatottnak lennünk. Pfuuu, csak ezt ne!

A legérdekesebb, ha mondjuk eszméletlenül szerelmesek vagyunk. Ugyanis az érzelmi ciklus ingadozása erősödik, ha bensőséges kapcsolatban állunk valakivel.

Megint egy jó hír a férfiaknak, nem igaz? Képzelem.  Ráadásul ők nagyon boldogok, amikor pozitívan változunk és megint doromboló cicák leszünk, nekik ez azt jelenti, hogy bármi is volt a bajunk, kigyógyultunk belőle. Csakhogy: a hullám ismét lefelé görbül, párunk pedig fogja a fejét. Már ha nem érti a hullám törvényszerűségét. És ilyenkor jön az, hogy “Még hányszor kell ezt megbeszélnünk?”

Amikor a mélyponton vagyok, a legkínzóbb gondolataim és problémáim jönnek elő. Legtöbbször ezeknek semmi közük a jelenlegi kapcsolatomhoz. Ilyenkor tolonganak elő a régebbi viszonyok és a gyerekkori emlékek. Vigyázat, hullámszörny!

A mélyponton nagyon fontos, hogy biztonságérzetem legyen. Ha ez hiányzik – és istenem, de sokszor hiányzott – súlyos erőfeszítéssel igyekszem úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Ha nincsen meg ez a biztonság ahhoz, hogy leereszkedjek a hullám mélyére, nincsen más lehetőség, mint hogy elnyomjam az érzéseimet. Mit is csinálunk ilyenkor? Evés, alkohol, munkamánia, túlzó gondoskodás…

Az érzelmeink elnyomása sajnos túl nagy ár és ezt nem csak erre a helyzetre vonatkozóan írom. Amikor elnyomjuk a kellemetlen, zavart érzéseinket, sajnos elnyomjuk velük a kellemeseket is, és a szerelem meghal. Hm…nem érdemes…

Tehát, MsT, vegyük át még egyszer: hullámzom, ez normális, nő vagyok. De mit kezdjek a mélyponttal?

Nos, ha nem érdemes elnyomni és nem érdemes alkoholba fojtani, meg áldozat szerepbe menekülni, akkor talán érdemes megélni.

A férfiak is megértik, aki meg nem, nos…biztosan ő az a bizonyos FÉRFI? Ha izzó, pezsgő, puha, meleg, érzéki, lágy, megértő és támasztó, vagyis igazi NŐT szeret, felfogja. A nő olyan, mint a hullám…Nincsen NŐ hullámzás nélkül.

Nem kell minket érteni. Nem kell kirángatni azzal, hogy “Á, ez semmiség”. Szeretni kell, figyelni és segíteni. Hallgatni érdemes jól tudni. Meg nem magatokra venni, még ha úgy is hangzik.

Megölelni és naponta elmondani, hogy nagyon szerettek minket.  Igen, nekünk naponta el kell mondani. De megéri. Mert az eredmény az lesz, hogy a szeretet és a szenvedély az évek során csak növekedni fog.

MsT, ez férfiaknak szólt…Én mint nő, mit tudok kezdeni magammal?

Igen, igen, bocsánat…Szóval van olyan, hogy a férfi éppen a barlangjában van, s még ha oly készséges is amúgy, képtelen ránk figyelni. Ez is teljesen normális dolog, s egy másik történet. Mármint a férfi az ő barlangjában. Jujj, olvassátok el a könyvet, nagyon jó…Vagy itt alul a bejegyzés alatt kéretik követelni, hogy írjak róla.

Tehát visszatérve: érzelmi nagytakarítást érdemes tartani. Én például naplózom az érzelmeimet. Vagy rajzolom. Ezt mutatom itt a blogon is. Meg itt is, gyere, hívlak, várlak!

A másik, ami nagyon fontos minden nőnek, akik pedig férfit követtek külföldre ezerszeresen fontos:

Túlságosan nagy nyomás nehezedik egy férfira, ha ő társának kizárólagos szeretet- és segítségforrása.

Fontos, hogy legyen másfajta segítséged. Erről is sokszor írtam, például itt is. Hatalmas erő forrása, ha vannak az életünkben olyan emberek, akiknek minden érzésünket elmondhatjuk és még azután is nagyon fognak szeretni és elfogadni bennünket. Nem fognak bírálni, ítélkezni, elutasítani…És ne felejtsétek el, hogy itt vagyunk nektek mi MsG-vel…

De tényleg lányok, most komolyan, valakivel meg kell dumálni őszintén….Nincs mese…

Apropó MsG! A reggeli kérdésedre válaszolva: Légyszi rángass ki!!!

 

 

 

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s