by MsT
Kiskamasszal költöztünk külföldre, aki öt év alatt fiatalemberré cseperedett. Néhány villanás, emlékkép következik, még a nagykorúság előtt egy évvel. Tizenkettőből tizenhét…Az első részt itt találod. Mert érdemes az első kőnél kezdeni… Olvasás folytatása
by MsT
Kiskamasszal költöztünk külföldre, aki öt év alatt fiatalemberré cseperedett. Néhány villanás, emlékkép következik, még a nagykorúság előtt egy évvel. Tizenkettőből tizenhét… Olvasás folytatása
by MsT
Egy tanár, na igen, mindig tanár. Akkor is, ha négy éve nem az hivatalosan. Magyarázom. Mert tanár vagyok…
Úgy két éve lehetett, amikor a vízóra leolvasásnál egy echte németnek meséltem éppen, hogy most tulajdonképpen “csak” Hausfrau volnék. Erre ő felvilágosított arról, amit az első mondatban leírtam, sőt még azt is elmagyarázta, hogy soha többet ne mondjam a “Mi a foglalkozása?” kérdésre azt, hogy háziasszony. Neki például lengyel származású a felesége, s ha nyelvtani nehézsége akadt, na igen, az asszonyt kérdezte…Nem mintha a haúzfrauság valami szörnyű dolog lenne, na de nem ez a foglalkozása, kedves hölgyem, nemde?
Aha. Tehát, hogy aszongya tanár vagyok. A teszt szerint is. /Jó teszt!/Tehát ilyen egyszerű lenne a magyarázat arra, hogy augusztusban megdobban a szívem? Hogy egyszerűen hiányzik a suli?
És igen. Ilyen egyszerű. Ilyenkor jobban elbűvöl a papírda, mint bármelyik kölköt. Tollakat válogatok, meg tanári naptárt. Igen, nekem az év rendje aszerint világos.
Juhhu, tehát újév van!!!
Értekezletre akarok menni és megmutatni az új tollamat, meg a noteszemet. Örülni akarok a régi és az új kollégáknak. Hallani akarom a “hű, de barna vagy..” és “tényleg egész nyáron Németországban nyaraltál?” irigykedőigazhamisbaráti kérdéseket. Érezni azt a hatalmas erőt, azt az “ide nekem az oroszlánt is” érzést, ami semmivel sem összetéveszthető. Bár nincsen még órarend, akadozik a könyvosztás, a terem siralmas, sőt….piszok meleg van. De van pár napunk még az évnyitóig… Olvasás folytatása
MsT&MsG 